Beszámoló a Kreativitás és Innováció Európai Évének nyitókonferenciájáról és a cseh EU-elnökség nyitóünnepségéről

A "Kreativitás és Innováció Európai Évének" nyilvánított 2009-es esztendő nyitókonferenciáján a kormányzati meghívásnak dr. Molnár Károly miniszter megbízása alapján dr. Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke tett eleget.

A megnyitón a cseh oktatási, ifjúsági és sportminiszter, illetve a témáért felelős európai biztos kinyilvánította véleményét, mely szerint az innovációnak és a kreativitásnak szentelt év - a gazdasági válság dacára - stimuláló üzenetet kíván eljuttatni az európai polgárokhoz. A jelenlegi körülmények között az európai kreativitás és innováció erősítése még fontosabbá válik. Rossz és vállalhatatlan reakció volna csökkenteni a képzésre és az innovációra szánt forrásokat - éppen ellenkezőleg, ezeket még nagyobb intenzitással és hatékonysággal, abszolút mértékben is növelni kell. A kreativitás és innováció éve tudatosságnövelő promóciós kampányokból, nyilvános vitafórumokból, a jó gyakorlatok felmutatásából, illetve a mindezek szolgálatába állított honlap kínálatából áll.

Felkértek 24 kiemelkedő üzletembert, művészt, kutatót és designert az "Ambassador of the Year" szerepére. Az informális testületet Esko Aho volt finn miniszterelnök, a NOKIA ügyvezető alelnöke irányítja és képviseli, tagjai között van a német Karlheinz Brandenburg feltaláló, a francia Dominique Langevin kutató, a román Radu Mihăileanu filmrendező és még sokan mások. Jelentős elismerés, hogy Rubik Ernő és Losonczi Áron (az üvegbeton feltalálója) személyében két magyar személyiség is tagja a "nagykövetek" csoportjának.

A konferencia délelőttjén a jelenlévő tucatnyi "nagykövet" a brüsszeli bizottság vezető tisztviselőivel kerekasztal megbeszélést tartott, melynek eredményeként a következőket ajánlotta:

• Csak jól működő köz- és felsőoktatással lehet Európa versenyképességét fenntartani. Ehhez koordinált fejlesztésre van szükség; mintául a válságból startoló 1991-95 közötti Finnországot jelölték meg.
• A K+F ráfordításokat minden áron növelni kell. A skandináv burgonyavészre rímelve a következő, new york-i zsurnaliszta tanácsot idézték föl: "ne együk meg a vetnivaló krumplit", azaz: "ínségben se éljük föl a vetőmagot".
• Fontos az "academia, business, government" háromszög kohéziójának erősítése.
• Tanuljunk meg "együtt élni" az innovációs kockázattal és kezeljük azt türelmesen.
• A K+F ráfordítások monitorozása, hatékonyságának javítása Európa-szerte sürgető feladat.

A kerekasztal zárógondolata felidézte a jól ismert aforizmát: míg a K+F tevékenység pénzből teremt tudást, az innováció a tudásból keletkeztet pénzt, sőt jólétet.

Radek Spicar, volt cseh gazdasági miniszterhelyettes, jelenleg a SKODA Autó Rt. külkapcsolati igazgatója a gyakorlatorientált, vállalkozói ismeretekkel felvértezett, a csoportmunkában készségekkel rendelkező műszaki és természettudományos végzettségű szakember-utánpótlás krónikus hiányát felpanaszolva tett orvosló javaslatokat. Hozzászólásában a fentieken túlmenően kitért az öregedő társadalom, a kulturális változatosság, illetve a széles értelemben vett innovatív design kérdéseire.

Michael Wimmer osztrák pszichológus, kultúrakutató és szakpolitikus - mint az EU-év kezdeményezés egyik ötletgazdája - a kultúra gazdasági szerepével, a művészeti kreativitással, illetve a kreatív iparok térhódításával foglalkozott.

A panelvita résztvevői közül kiemelkedett Odile Quintin-nek, a Bizottság oktatási és kulturális főigazgatójának a referátuma. Szót emelt a kreatív gazdaság piacteremtő és -élénkítő szerepe mellett és síkraszállt az oktatás hatékony, kiegyenlített voltáért és kreatív, innovatív készségeket fejlesztő modernizálásáért. Hangsúlyozta az Esko Aho által emlegetett tudásháromszög "nyitott bázisát", a civil társadalmat bevonó, transzparens politika fontosságát. A főigazgató asszony beszélt a budapesti Európai Innovációs és Technológiai Intézetről is, amelynek a jelentőségét az európai potenciál öntudatra ébresztésében, a szereplők közötti tudásmegosztás új, stimuláló modelljében látta. Végül, de nem utolsó sorban a kreativitás és az innováció évének fő üzenetei közül a szellemi tulajdon védelmének a jelentőségét emelte ki.

A konferencia záróvitájában a technológia és a kultúra közötti "elsőbbségi vetélkedés" kevéssé gyümölcsöző szociológiai aspektusú elemzése kapott nagy figyelmet.

Dr. Bendzsel Miklós